BEJELENTKEZÉS: +36(30) 60 58 58 9   

Aranyér, végbéltáji betegségek

Teljes körű, kíméletes vastagbél kivizsgálás. Csak a legszükségesebb beavatkozások.

Vastagbéltükrözés - fájdalom nélkül.

Vénás bódítás, vagy kéjgázas altatás. Kíméletes beavatkozás - jó kezekből.

Emésztőszervi kivizsgálás

Józan kivizsgálási terv a szervi problémákra. Életmód-tippek a funkcionális panaszokra.  

Gyomortükrözés

Reflux-betegség tisztázása. Gyomorfekély, gyomordaganat szűrővizsgálata.

Vastagbélrák szűrés.

Elmúlt 45 éves, és jól érzi magát? Akkor a vastagbél-daganat minden panaszát mutatja. Ideje szűrővizsgálatot kérnie!

Konzultáció, gyógybeszéd

Lelet-megbeszélés, szaktanácsadás... ...mert néha már a beszélgetés is gyógyít!

Sebészeti beavatkozások

...ha tényleg csak a gyógyító kés segíthet.

Tudástár

Ha már kérdezte kezelőorvosát, gyógyszerészét. De nem kapott megnyugtató választ.

Táplálkozási tanácsadás

1001 divatos diétából ... amit a tudomány is igazol.

A reflux-betegség (GERD).

A reflux-betegséget nem a túl sok gyomorsav okozza. A savgátló gyógyszer többet árt, mint használ.

A reflux: a jóléti társadalmak egyik népbetegsége. Angol nevének (Gastro-Esophagealis Reflux Disease, GERD) fordítása szerint: a gyomorból nyelőcsőbe visszajutó gyomortartalom által provokált betegség. Valójában inkább egy tünetcsoport, mely a következőkből állhat:

  • (gyakrabban) a szegycsont mögötti tompa, vagy égő fájdalom (pirózis), gyakori (savas) felböffenés, teltség-érzés, gyomortáji diszkomfort, krónikus száraz köhögés, rekedtség, torokfájás
  • (ritkábban) a nyelőcső (különösen alsó szakaszának) gyulladása, fekélye, felmaródása.

Utóbbi esetben erozív (valódi) refluxról beszél az orvos, hiányában pedig egy álbetegséget gyárt a beteg emésztési panaszaihoz.   

 

Az erozív (felmaródásos) reflux.

erosiv reflux

A panaszos betegek 20-30%-ában® a gyomorból visszacsorgó savas tartalom gyulladást, hámsérüléseket, hosszanti felmaródást (eróziót) okoz a nyelőcsőben. (ábra) A záróizom sokszor nyitott, vagy renyhén záródik. A tartós gyulladás idővel a nyelőcső-gyomor átjáró (cardia) szűkületét is okozhatja. A krónikus gyulladásos területre felhúzódhat a gyomor nyálkahártyája, és ez bizonyos esetekben (Barrett-metaplázia) daganatos elfajulásra hajlamosíthat. A valódi Barrett-nyelőcső ritka, de endoszkópos követést érdemel.® 

Az erozív refluxot nem a túl sok sav okozza, mert az nyombélfekélyt szokott okozni, nem nyelőcső-betegséget. A refluxos felmaródást inkább a túl gyakori visszacsorgás okozza. (Lásd alább.) Amíg a felmaródás gyógyul, átmenetileg indokolt lehet a savgátló gyógyszeres kezelés. De már közben is foglalkozni kell a visszacsorgás okaival, és később nem szabad elfelejteni abbahagyni a gyógyszer szedését.

 

A nem-erosiv reflux (NERD).

nerdA reflux-panaszos betegek 70-80%-ában semmiféle felmaródást nem igazol a gyomortükrözés. A nem-erosiv reflux (NERD) egy igazi orvosi katasztrófa: a beteg panaszos, de nincs hozzá betegség. A szakmai társaságok (jobb híján) savgátló terápiát javasolnak.® A savgátló gyógyszer átmenetileg csillapíthatja a panaszokat, mint minden placebo.® A rossz hír, hogy a csoda nem tart sokáig, hiszen a NERD nem a savtúltengés és felmaródás következménye, hanem sokkal inkább egy általános emésztési zavart kísérő tünetcsoport. Az emésztési problémák pedig nem szoktak rendeződni attól, hogy még a gyomor működését is kinyírjuk. 

 

A reflux: nem gyomorsav-probléma!

Az életkorral a gyomor savtermelése következetesen csökken,® a refluxos panaszok gyakorisága ellenben növekszik.® Ez az ellentmondás önmagában is cáfolja, hogy a túl sok sav okozná a refluxot. A valódi kérdés inkább így szól: mitől csorog vissza a gyomornedv?

 

Az emberi gyomor ezerszer savasabb kémhatású (pH:1-2), mint csimpánz rokonunké (pH: 4-5). Evolúciós biológusok szerint ez vadász múltunkkal magyarázható. Az erős sav megvéd a (könnyen romlandó) hússal érkező kórokozóktól. Számos nélkülözhetetlen ásvány (kalcium, magnézium, bór, vas, foszfor, cink) és vitamin (B12) felszívódását segíti a savas közeg. A gyomor fő emésztőenzime (pepszin) csak savas közegben dolgozik.

A gyomorból nyombélbe került pépesített falatka savas vegyhatása létfontosságú a zavartalan emésztéshez. Savas tartalom szükséges ahhoz, hogy a nyombél fala kidobjon egy hormont (secretin), ami a hasnyálmirigyből lúgos, semlegesítő hatású nedvet provokál. Ugyanakkor a nyombél falában egy másik hormon (cholecystokinin) a pép zsírtartalmára mozdul, és az epehólyagból nyombélbe préseli az epét, mely a lipidek "szétcsapatását" végzi, továbbá a hasnyálmirigyet emésztőenzimek kiválasztására serkenti. Ha nincs elég gyomorsav, akkor az egészséges emésztés élettani folyamata már elejétől fogva megbukott.

 

A reflux forrásai.

hiatal herniaGyakori visszacsorgás akkor várható, ha a nyelőcső-gyomor átmenetét vigyázó izomgyűrű (cardia) nem tud ellenállni az emelkedett hasűri nyomásnak. A fokozott nyomás leggyakoribb oka a túlsúly, és minden olyan emésztési zavar, amit bővebb gázképződés kísér. Néhány étel közismerten fokozza a refluxot, mert lazítja az izomgyűrűt (édességek, csokoládé, citrusfélék, paradicsom, borsos-csípős fűszerek). Másokban a zsíros ételek, egyes magvak, vagy zöldségfélék provokálják a refluxot. Italok közül jól ismert a koffein, alkohol, és persze a szénsavas üdítők bombasztikus hatása. (Ismered a kóla-Menthos kísérletet?...)

Rendes esetben a nyelőcső ferdén, szelepszerűen fut a gyomorba. Ilyenkor a gyomor tetején szokásos gázsapka segíti a gyűrű zárvatartását. Amikor azonban a fokozott hasi nyomástól a gyomor egy részlete felcsúszik a mellkasba (rekesz-sérv, hiatus-hernia), akkor kiegyenesedik ez a szelep és súlyosbodik a reflux. (ábra) (A rekesz-sérv ritkább típusában a gyomor a nyelőcső mellett nyomul a mellkasba. Ilyenkor nem reflux, hanem nyelési nehézség, és mellkasi fájdalom a jellegzetes panasz.)

Végül, de nem utolsó sorban: a fekvő testhelyzet óhatatlanul kedvez a visszacsorgásnak. Az emelkedett hasűri nyomás, emésztési zavar, és reflux leggyakoribb oka: a későre hagyott vacsora!

A refluxos visszacsorgás egyetlen felsorolt esetére sem a savgátló gyógyszer a megoldás! 

 

A reflux rutin kezelése savkötő, és savgátló gyógyszerekre alapoz annak ellenére, hogy az esetek többségében nincs túlzott savtermelés. Nem is oldják meg a problémát, ráadásul a normális emésztés akadályozásának önmagában is megvannak a következményei. 

A régebben kedvelt semlegesítő, savkötő gyógyszerek változatos felszívódási zavarokat okoztak. A ma népszerű savgátlók (proton-pumpa gátlók, PPI) elég határozottan működnek: ha egyszer megfogták a savtermelő pumpát, soha többé nem engedik. Kb. egy napra tönkreteszik a gyomor savtermelését, aztán lassan újabb miniszivattyúk készülnek.

A savgátlók tartós szedése dermesztően sokféle betegséggel összefüggésbe hozható. Duplájára növeli a Clostridium baktérium által okozott bélfertőzés kockázatát, mely egyre súlyosabb kórházi járványokat okoz.® Fokozza az epekövesség,® epeúti kövesség kockázatát.® Tartós szedésük mellett több a szívinfarktus,® krónikus vesebetegség,® diabétesz.® 3.2 millió beteg (!) utánkövetése során arra jutottak, hogy a PPI szedését mintegy 25%-al fokozott halálozási kockázat kíséri! Az összefüggés dózis-függő, tehát aki erősebb szert kapott, és tovább szedte a gyógyszereket, annak jobban romlottak az életkilátásai.® 

Akkor a PPI mindent is okozna? Korántsem. A számtalan kutatás nem bizonyítja, hogy a savkötő gyógyszerek okoznának ennyiféle bajt, de nem hagynak kétséget, hogy a gyomor jó okkal termel savat. Munkájának akadályozása idővel megbosszulja magát. Ismétlem: a rossz emésztésen nem segít, ha még a gyomrot is hazavágjuk. 

 

A reflux kezelése.

A valódi reflux lefekvés után, "vízszintesben" támad, ezért szokásos tanács: az ágy fejvégi lábait 10-15 centivel megemelni két féltéglával. Téglákról azonban nem találtam tudományos tanulmányt. Az viszont bizonyított, hogy mindennél fontosabb a korai vacsora. Az utolsó étkezést fekvés előtt legalább 3-4 órával kell befejezni. Ez önmagában megoldja a legtöbb reflux-problémát.® Ez nem meglepő, hiszen az emésztőszervek is igénylik a nyugalmat, ehhez pedig hosszabb étkezési szünetekre van szükség. Korai vacsora, és kicsit későbbre tolt reggeli elegendő egy 12-16 órás étkezési szünet kialakításához, ami jobb emésztést, javuló inzulin-érzékenységet, és (szükség esetén) könnyed fogyást segít. Mintegy mellesleg pedig rendbe hozza a refluxot. Olyannyira elfelejettük ezt az egészséges étkezési mintát, hogy ma böjtnek tartjuk, és időben korlátozott étkezésnek nevezzük. 

A jó emésztéshez azért még lenne pár javaslatom:

  • Szánj időt a minőségi étkezésre, és fókuszálj arra, amit eszel. Rágj nyugodtan, és kitartóan! (Az emésztés fejben kezdődik, és a rágás a bevezetője.) 
  • Étkezés közben ne (sokat) igyál. Felhígítja a gyomorsavat, és megzavarja az emésztést.
  • Minőségi fehérjét fogyassz, de mértékkel. (Fájdalom, de az emberi emésztőszervek állati fehérjére optimalizáltak.)
  • Ne félj a minőségi zsírok fogyasztásától.
  • Csökkentsd a szénhidrátok arányát, és kerüld az édeset. Száműzendő a cukros üdítő, sütike, és desszert. Kerülendő a kenyér, tészta, és pékárú.
  • A szénhidrát-bevitel zöme zöld leveles, föld fölött nőtt növényekből származzék.
  • Zsírban gazdag étkezés mellé különösen kerülendő az édesség (valaminint tészta, burgonya, rizs). (A problémás ételtársítás már az ayurvédából ismert.)
  • Bátran sózd az ételt! A vázolt alacsony szénhidrát-tartalmú diéta mellett semmi bajt nem okoz a só, és ebből készül a sósav. (A vesebajt, nem a só okozza, hanem az inzulinrezisztencia! Ha viszont már beteg a veséd, akkor a sófogyasztást valóban meg kell szorítani.)
  • Került a túlevést, és kevéssel jóllakás előtt hagyd abba. Annyit tegyél a "szatyorba", amit követni tud a gyomor savtermelése.

Amennyiben a reflux elhízáshoz kapcsolódik, és a fentiek mellett sem elegendő a súlyvesztés, úgy megpróbálható a szénhidrátok további csökkentése. A táplálkozási ketózis már néhány nap után látványosan javítja a refluxot.® 

Fentiek legalább olyan hatékonysággal csökkentik a refluxos panaszokat, mint a legerősebb savgátlók.® Mikor szükséges mégis a gyógyszer? Szerintem hosszú távon soha. Szövődményes, felmaródásos reflux esetén segítik a nyelőcső gyógyulását, és rövid távon szükség lehet rájuk. A gyógyszer ugyanakkor nem helyettesítheti az egészséges étkezési rend helyreállítását. Ne feledjük: a refluxot nem a sav okozza, és a panaszok zöme eleve kevés gyomorsav mellett jelentkezik. Egyes vizsgálatokban a savgátlót szedők fele(!) valójában SIBO-tól szenved,® és a gyógyszer csak tovább rontja az emésztési zavart!

Nem erozív reflux (NERD) esetén mindig felmerül, hogy a rossz emésztést esetleg éppen a kevés gyomorsav okozza. Ennek tesztelésére, és pótlására a Betain HCl kapszula próbálható. Az étrendkiegészítőt az első falatok után kell bevenni, és egyénileg adagolni. Ha egy nem elegendő, akkor akár 3-6 kapszuláig emelhető. Kellemes gyomortáji meleg érzés jelzi az elegendő adagot. (Figyelem: gyomorfekély, és aktív erosív reflux esetén a savpótlás ellenjavallt! Gyulladáscsökentő, vérhígító gyógyszerek mellett is gyomorvérzést okozhat! Kétség esetén orvosi javaslat nélkül nem javaslom a savpótlást.)

A Betain-pótlás általában 1-2 hónap után elhagyható. A gyomor tudja, hogyan kell elegendő savat termelni ha nem akadályozzuk, és betartjuk az egészséges életvitel, étkezés fenti alapszabályait.

Az emésztés támogatására csak ritkán szükséges további gyógyszer, enzimkészítmény. Ezek beállításához mindenképpen gasztroenterológus tanácsát érdemes kérni.

Zárásként pár mondat az antireflux műtétről. Egykor hónapokat töltöttem egy hazai laparoszkópos sebészeti centrumban, hogy kitanuljam. Aztán soha nem végeztem, mert az eredménye egyáltalán nem győzött meg. Sem a sebész, sem a beteg nem tudhatja, hogy mi lesz a hatása, ugyanakkor rosszul is elsülhet. Néhány válogatott reflux-probléma, és extrém hiátus hernia esetén a műtét látványos javulást hozhat. Általánosságban azonban nem műtéttel kell megoldani egy emésztési zűrzavart.  

 

Utoljára frissítve: 2023. október 15., vasárnap 18:16

Emésztőszervi betegségek

A reflux-betegség (GERD).

A reflux-betegséget nem a túl sok gyomorsav okozza. A savgátló gyógyszer többet árt, mint használ.

A gyomorlakó Helicobacter

A gyomorlakó baktérium ellen ádáz küzdelmet vívunk. Talán köthetnénk békét.

Gyomorfekély, nyombélfekély

A gyomorlakó baktériummal (Helicobacter pylori, lásd ott) együtt élő tömegek csekély hányadában a bélfal mély sebe, fekélye alakulhat. De kinek…

A gyomorrák pszichoszomatikája.

A rettegett gyomorrák: pszichoszomatikus betegség. Mint minden betegség.

Epekövesség.

Az epekő: népbetegség. A laparoszkópos epeműtét minden sebészeten rutin beavatkozás. Ugyanakkor kevés szó esik pár fontos kérdésről. Melyik a problémás…

Epeműtét utáni epebaj.

A rutin epeműtét után a betegeknek akár harmada (!) panaszos marad. Hogy miért? Mert addig sem az epekő okozta a…

A laktóz-intolerancia.

A tehén borjának termeli a tejét, és nem az embernek. A minőségi nyers tej kiváló táplálék lehet, de akinek gondja…

A gyomorbaj, gyomorhurut.

A gyomorbaj: árnyék a felhasban. Rendszeresen fáj, de nincs komoly baj. Mihez kezdjünk vele?

Glutén-érzékenység, cöliákia, lisztérzékenység.

Gabona-alapú étrendünk a krónikus betegségek melegágya. A glutén-érzékenység: csak a jéghegy csúcsa.

Kontaminált vékonybél szindróma. (SIBO)

A krónikus emésztőszervi panaszokat gyakran "szennyezett vékonybelek" magyarázzák. De mitől piszkosak, és hogyan kellene megtisztítani?

A (nem alkoholos) zsírmáj.

Egykor alkoholos májzsugor pusztított, ma sokkal inkább a máj (nem alkoholos eredetű) elzsírosodása. Egyes gazdag országokban minden harmadik ember érintett.…

Fruktóz felszívódási zavar

Az IBS, SIBO, nem cöliákiás glutén-érzékenység (NCGS) néven kódolt problémákat sokszor a fruktóz (alias gyümölcscukor) felszívódási zavara okozza.