ORVOSI BÉLÜGYEK - EMBERI MEGOLDÁSOK
A vasról számtalan okos internetes forrás elérhető (íme egy jó példa), így ezt szkippelném. Egy rövid anyagcsere-áttekintés után inkább a vaslabor rejtelmeit vázolom bátoraknak. A folytatásban pedig a gyakorlatra fókuszálok: mikor érdemes egyáltalán vasat pótolni? (Ezt is előre elárulom: nagyon ritkán...)
A vas-anyagcsere alapjai.
Szervezetünk legnagyobb mennyiségben (3-4g) tárolt nyomeleme a vas (Ferrum, Fe). Kulcsfontosságú enzimek kofaktora, és a vörösvértestek (vvt) oxigénszállító haemoglobinjának központi eleme. Szabad formában mérgező nehézfém, ezért szigorúan szabályozott rendszer ellenőrzi a felszívását, szállítását és tárolását. A vékonybél első szakaszából (patkóbél) szívódik fel: egy speciális sejfelszíni kapun közlekedik (ferroportin). A vérben egy transzferrin nevű taxin utazik, a tárolósejtekben pedig a ferritin nevű fehérje tartja biztonságos kötésben.®
A laborlelet értékeléséhez még néhány paraméter ismerete szükséges. Transzferrin helyett számos labor teljes vaskötő kapacitást (TVK) mér: azaz mennyi vasat lenne képes elhurcolni a keringő transzferrin. Mérőszámuk különbözik, de egyenesen arányosak, ezért a gyakorlatban egymás helyett is használhatók. A szállítórendszer százalékos telítettségét a transzferrin-szaturáció mutatja.
Alábbi kibontható pontokat elszántabb mélymerülőknek ajánlom.
Valódi vashiány (üres raktárak) esetén egészen kevés a ferritin, mert nincs szükség a tárolófehérjére. A transzferrin/TVK ugyanakkor felszaporodik (hátha elcsípnének 1-1 kósza utast). A kevés utas/sok taxi szituáció értelemszerűen csökkenti a transzferrin-szaturáció értékét. A tisztán vashiányos laborlelet tehát így néz ki: Vas(Fe)↓, Ferritin↓↓, Transferrin/TVK↑, Transzferrin-szaturáció↓.
A vörösvértestekben (vvt) ilyenkor kevés a haemoglobin, ezért a vashiányos (minőségi) vérképben apró, satnya vörösvértestek láthatók: csökken az MCV (Mean Cell Volume), és a MCHC (Mean Cell Haemoglobin Concentration). A típusos vashiányos vérkép tehát aprósejtes (mikrociter). Ha elhúzódik a vashiány, akkor a vvt-k darabszáma is csökken: ez a vashiányos vérszegénység (anémia). A mikrociter anémia alakulását jóval megelőzi a ferritin csökkenése.
Vashiányos anaemia alakulhat táplálkozási hiány, vagy ismétlődő, kóros vasveszteség miatt. A szigorú vegán étrend vashiányra hajlamosít, mert a növényi eredetű (nem hem) vas gyatrán szívódik fel. A krónikus vasveszteség gyakori forrása nőknél a rendellenesen fokozott vérzés, és mindkét nemnél a folyamatos veszteséget (rejtett vérzést) okozó emésztőszervi daganat.
Az alacsony vas manapság legyakrabban krónikus gyulladás következménye. Gyulladás esetén a máj egy hepcidin nevű hormont termel, mely bezárja a ferroportin vaskapukat. Emiatt a nyomelem a bélből nem tud felszívódni, a raktárakból nem képes kiszabadulni. A "bezárt" vaskészlet, és gátolt felszívódás miatt a keringő vas-szint csökken. (Természetes immunitásunk részét képezi a vaskészlet "elzárása" a gyulladáskeltő mikrobák elől, mert azok is imádják szaporodásukhoz a vasat.)
Gyulladásos vashiány esetén a transzferrin/TVK valamint transzferrin-szaturáció is csökkenő tendenciát mutat. A ferritin ugyanakkor emelkedik (de legalábbis nem csökken), mert "saját jogon" is részt vállal a gyulladásos reakcióban (akut-fázis protein) - a vas-anyagcserétől függetlenül. A tisztán gyulladásos vashiány tehát így fest: Vas(Fe)↓, Ferritin(↑), Transferrin/TVK(↓), Transzferrin-szaturáció(↓). A zárójelek azt jelzik, hogy a változás nem jelentős vagy elmaradhat: krónikus gyulladás esetén szervezetünk gyakran a normális értékig kompenzál.
A gyulladásos eredetre leginkább az mutat, hogy a (valódi vashiánnyal ellentétben) a ferritin emelkedik, de legalábbis nem csökken. A további markerek jellegtelenül viselkednek - különösen elhúzódó gyulladás esetén. A gyulladásos eredet igazolásában további gyulladásos laborok segítenek: hsCRP↑, We(süllyedés)↑, Fehérvérsejtszám↑, Thrombocytaszám↑.
Gyulladás esetén tehát nem valódi "vashiányról" van szó (ezért az idézőjel),- csak a vérben kevesebb kering, mert a készlet bezárt kapuk mögött lapul. Ilyenkor a vaspótlás többet árthat, mint használ. (Lásd alább.)
Krónikus gyulladás és valódi vashiány természetesen együtt is mutatkozhat. Akkor érdemes felvetni, ha a vas alacsony, a gyulladásos laborok "bejeleznek", de a ferritin nem emelkedik a gyulladással arányosan. Igazolásul szolgálhat a szolubilis transferrin-receptor labormarker, mely a sejtek vas-éhségét mutatja. Ezt nem tudja elfedni a gyulladás: ha emelkedett, akkor a sejteken belül bizonyosan ínség van. Az éhező sejtek a receptor-lepkehálóval vadásszák a vasat.
Gyulladás és felszívódási zavar.
Az orvosi gyakorlatban előszeretettel rendelnek gondolkodás nélkül vaspótlást, de a vaskészítmények gyakorta nem javítják a véreredményt. Ilyenkor szokás a felszívódási zavar igazolására orális vasterhelést végezni. Ez a fél napos procedúra ismételt vérvételekkel mutatja, hogy egy bődületes vas-adag elfogyasztását követően emelkedik-é a vérben a vas-szint. Ez megerősítheti, amit általában már úgyis tudunk: ha pár hónap vasfogyasztás után is alacsony vasszintet találunk, akkor a vas nem nagyon óhajt felszívódni. De miért nem? Rontja a vasfelszívódást a gyomorsav-hiány (legtöbbször reflux miatt alkalmazott felesleges savgátló kezelés mellékhatásaként), a gyomorfal gyulladása (Helicobacter-fertőzés), vagy ritkábban a patkóbél nyálkahártyáját leromboló, súlyos glutén-érzékenység. A gasztroenterológus segíthet mindezek tisztázásában, s néhány további problémát is kizárhat (pl. gyulladásos bélbetegség).
Ha mindezeken túl vagyunk, akkor ideje felidézni, hogy a vasfelszívódási-zavar leggyakoribb oka: a krónikus gyulladás. (Aki tudni szeretné ennek mechanizmusát, az mégiscsak kénytelen lesz kibontani a fenti bekezdéseket...) A krónikus gyulladás hátterében nem található speciális betegség, csak a szokásos átkaink: ipari élelmisz@ar, rendszeres nasi, mozgáshiány, alvászavarok, krónikus stressz, némi túlsúly. Az orvos nem nagyon szeret ezzel foglalkozni, mert a krónikus gyulladás szerteágazó okait nagyon nehéz feltérképezni, és még nehezebb megoldani. De nem is megkerülhető, mert gyulladás mellett a vaspótlás: olaj a tűzre!
Vaspótlás és gyulladás.
A gyulladásos vashiánynál láttuk (ha eddig nem tetted, mostmár tényleg muszáj lesz kinyitni...), hogy fertőzések esetén szervezetünk a vaskészletek elzárásával reagál. Teszi ezt reflexből és jó okkal azért, mert minden mikroba vasat igényel a szaporodásához. Szerinted mi történik akkor, ha a gyulladásos szervezetet nyakon öntjük valamilyen vaskészítménnyel? (Maltofer, Sorbifer, Aktiferrin, Neo-Ferro-Folgamma, stb.) Nem csak fekete széklet és szorulás lesz belőle. A vény nélkül is kapható számtalan készítmény - biztos ami biztos - a napi szükséglet 5-10-szeresét tartalmazza. Hiába csökken gyulladás esetén a vasfelszívódás: valami azért csak bejut belőle. Ez pedig aktíválhatja a lappangó fertőző csírákat, és tovább rontja a gyulladást. (Nem véletlen, hogy vérmérgezett/szeptikus betegnél alapesetben TILOS a vaspótlás.) Ami pedig nem szívódott fel, az továbbjut a vastagbélbe, átalakítja a bélflórát, és számos emésztőszervi panaszt okozhat. A többlet-vas önmagában is oxidatív stresszt okoz, és további gyulladást gerjeszt. Még védekezni sem tudunk ellene, mert a vas számára nincs kijárat: jelentősebb mennyiség csak vérzéssel távozhat.
A gondolkodás nélkül indított vaspótlás: nem okos stratégia. Nézzünk okosabbat!
Terápiás stratégia.
1. Vashiány esetén első tisztázandó mindig a helyes étrend. A valódi élelemre támaszkodó vegyes étrend elegendő vasat tartalmaz - hiány lényegében nem fordulhat(na) elő. A minőségi hús (főleg a vörös!) és belsőségek bőséges vasat tartalmaznak. Mértékletes, de rendszeres fogyasztásuk evolúciós történetünk részét képezi. Vegánok számára egy biokémiai intelem: a növény magnéziumot tartalmaz ott, ahol az állat vasat (hem). Egyes növények bőséges vasat tartalmaznak ugyan, de ennek felszívódása igen szerény. Szigorú vegán étrend esetén különös figyelmet kell fordítani a helyes növényi forrásokra, ételtársításokra, és konyhatechnikára (pl. hüvelyesek, gabonamagok kiáztatása). (A teljes-kiőrlésű őrület sem segít a vasnak, mert a gabona-maghéj fitát-tartalma megköti a fémet, és gátolja felszívódását.)
2. Tiszta vashiány (alacsony ferritin, mikrociter anémia, normál gyulladásos laborok) esetén kizárandó néhány fontos ok (daganatos betegség, nőgyógyászati bajok, helytelen vegán étrend, vagy túl sok véradás). Ha nincs fontosabb kezelendő, akkor a (helyes diéta mellett) egy átmeneti célirányos vaspótlás segíthet. (Legtöbbször az Ostrovit Ferr Aid készítményét javaslom pár hónapig, mert nem okoz szorulást, és egyéb gyakori hiányokat is pótol.)
3. Amennyiben a vashiány mellett krónikus gyulladás is igazolható, úgy első teendő: a gyulladás csökkentése (és nem a vaspótlás!). Fontos körvonalazni a krónikus gyulladás hátterét, és ennek megoldására fókuszálni. (Metabolikus szindróma? Túlsúly? Alvási zavar? A forrást kell kezelni, és nem vasat önteni a tetejére!) Fontos ismerni a gyulladáscsökkentő étrend elemeit. Fontos tudni, hogy az egyik legjobb gyulladáscsökkentő: a rendszeres, kíméletes testgyakorlás. Gyulladással társult vashiány esetén kizárólag a fentiek mellett/után lépnék a következő ajánlásra. És még ez sem a vaspótlás, hanem a laktoferrin rendszeres fogyasztása. (Íme egy minőségi laktoferrin termék.) "Saját jogon" csökkenti a gyulladást, és korrigálja a vas-anyagcserét anélkül, hogy felesleges további vassal terhelné a szervezetet. A vizsgálatok szerint jobban működik, mint a vaspótlás. Várandósság esetén pedig konkrétan baba-életeket menthet.®,®
A vaspótlás valójában tehát csak egy szűk, orvosilag jól behatárolható betegkörben indokolt.
- Abu Hashim H, Foda O, Ghayaty E. Lactoferrin or ferrous salts for iron deficiency anemia in pregnancy: A meta-analysis of randomized trials. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2017 Dec;219:45-52.
- Dev S, Babitt JL. Overview of iron metabolism in health and disease. Hemodial Int. 2017;21 Suppl 1(Suppl 1):S6-S20.
- Paesano R, Pacifici E, Benedetti S, Berlutti F, Frioni A, Polimeni A, Valenti P. Safety and efficacy of lactoferrin versus ferrous sulphate in curing iron deficiency and iron deficiency anaemia in hereditary thrombophilia pregnant women: an interventional study. Biometals. 2014 Oct;27(5):999-1006.
