A (primer) magas vérnyomás a jóléti társadalmak népbetegsége, és gyógyszere nem a vérnyomáscsökkentő pilula.

A KATA kivégzése nem az adóbefizetések emelésére irányult: ezt könnyedén megoldhatták volna az adó emelésével. Nem is a bújtatott munkaviszony ellen, hiszen erre elég lett volna a munkáltatók ellenőrzése. A KATA gátlástalan, statáriális legyilkolásával a maffiaállam a szellemi szabadfoglalkozást kívánja felszámolni. Az ügyvéd, a színész, oktató, és többi értelmiségi szabadúszó mellett a szabadfoglalkozású orvos ellen megy. A szellemi szabadfoglalkozású orvos elég régi bútordarab, de már a középkori rendekből is kilógott. Nem volt arisztokrata, nem volt jobbágy, de nélkülözhető sem volt. Érte kiáltott Döbrögi uraság, amikor sajgó farát kellett istápolni. Az autonóm értelmiségi ugyanakkor ősellensége minden autoriter rendszernek, mert nehéz elhallgattatni, és hatalmi szóval vezényelni. Nincs ma nagyobb ellensége orbanisztánnak, mint az önálló minivállalkozások, Pintér Béla Társulata, és a szuverén véleményalkotásra képes, autonóm értelmiség.

Szellemi szabadság nélkül nincs kultúra, művészet, tudomány, és ars medicinae. De miért fontos, hogy Döbrögitől független legyen az orvos, és ne kényszerüljön jobbágysorba? A gyógyítás szabadsága miatt. A szolgatörvény keretei között munkahelyemen (egy bizonyos határig) azt teszem amire munkaadóm utasít. A magánrendelésen viszont azzal próbálkozom, amiben hiszek. Oldalaimon számos (tudományosan megalapozott) vélemény, étrendi ajánlás, és életmód-tanács található, mely alkalmasint szembeszáll a hatályos szakmai protokollal. Az eltérést minden esetben próbálom logikus érveléssel, és hiteles tudománnyal alátámasztani. Bízom benne, hogy a szakmai protokollok idővel utolérik a tudományt, de addig is fenntartom magamnak a megalapozott vélemény jogát. A jó közérzetem mellett ezért van szükségem a hivatásom gyakorlásának szabadságára. Szabadságom alapját a tudomány, kereteit pedig a magánrendelés adja, ezért egyiket sem adom fel. Inkább beáldozom a főállású szolgaviszonyt, és beszántom a 21 éve építgetett társas vállakozásom. Inkább elengedem az Egészségpénztárakat, akiknek eddig dolgoztam, és maradok a személyes betegellátásnál.

Természetesen ezzel tovább szűkítem a közellátást, és arra fókuszálok, aki még képes magánorvost fizetni a súlyos állami sarcok mellett. Tisztában vagyok az ellentmondással, de nem én döntöttem így. 2008-ban ez az ország a szociális népszavazással csírájában megölte a több lábon álló egészségbiztosítást, és az államilag támogatott öngondoskodást. 2010-ben elzavarta a szakértői kormányt, mely 1 év alatt kihúzta az országot a 2008-as válságból. Azóta sorozatosan újraválasztja a maffiaállamot, asszisztálja a civil-szféra, oktatás, kultúra, és egészségügy lepusztítását. Én pedig alkalmazkodom a döntéshez, ugyanakkor fenntartom a jogot a gondolkodásra. Szellemi szabadfoglalkozású maradok. Amíg lehet: agyarisztánban, aztán talán Valahol Európában.

Az intermittáló koplalás: szándékosan és egészségtudatosan vállalt rövidebb-hosszabb étkezési szünet. A kényszerű éhezéssel szemben a jól tervezett, rendszeres koplalás nélkülözhetetlen az egészséghez.

A 2. típusú cukorbetegség a krónikus bőség, kalóriamérgezés által okozott inzulinrezisztencia kései következménye. Mai tudásunk szerint még az elhanyagolt diabétesz is visszaszorítható! 

Az inzulinrezisztencia gyógyításának kulcsa a normális cirkadián (napi) ritmusaink helyreállítása. A hormon-zavar rendezéséhez megfelelő alvási higiéne, étkezési rendszer, valódi élelem, és helyes életvitel szükséges.

„Az Alzheimer-kór nem egy titokzatos, kezelhetetlen agybetegség, hanem visszafordítható agyagcsere / toxikus rendszerbetegség, elég széles terápiás lehetőségekkel.” (Dale Bredesen)

Az Alzheimer-demencia (továbbiakban: AD) tüneteit nem ragozom, orvosi kezelése pedig egy szóban összefoglalható: kudarc. Inkább a betegség funkcionális koncepciójára fókuszálok, mely ígéretes kezelési lehetőségeket kínál az életmód átalakításával, céltudatos étkezéssel, célzott étrendkiegészítéssel.^®

A szemétlerakódás: csak következmény!

Az Alzheimer-kór jellegzetessége: a halódó idegsejek környezetében (mikroszkóppal) látható jellegzetes szemétlerakatok, un. béta-amiloid kupacok, plakkok. Ezek a fehérje-kacatok az öregedéssel kisebb mértékben az egészséges idegsejtek körül is megtalálhatók, de a idegrendszer öntisztító mechanizmusai jórészt eltakarítják azokat.^® AD esetén egyaránt gondot okozhat az amiloid fokozott képződése és az akadozó szemétszállítás.

A régi tudományos dogma szerint a szellemi leépülés okozója a béta-amiloid, mert akadályozza az idegsejtek működését. Újabban úgy vélik, hogy az amiloid-képződés csak kísérője számos kórfolyamatnak. Az amiloid részt vesz például az idegrendszerbe került kórokozók elszigetelésében.^® A kártékony behatások aktíválják az agy immunrendszerét (mikroglia), ami fokozott amiloid-termelést provokál. A béta-amiloid felszaporodása tehát inkább a károsodott idegrendszer védekezését mutatja. Ennek ismeretében érthető az amiloid-lerakódást csökkentő gyógyszerek kudarca, hiszen csak a következményt kezelik.

A béta-amiloid forrása az APP (amiloid precursor protein). Az idegsejtek felszínéről kilógó fehérjét számos enzim darabolhatja annak megfelelően, hogy milyen környezetben működnek.^®  Békeidőben (az ábra bal oldalán) az APP két részre hasad, melynek terméke (sAPPα) az idegsejtek szaporodását, növekedését, egészséges működését támogatja. Háborús viszonyok között más hasítóenzimek aktívak, ennek nyomán az APP négy részre hasad, melyek egyike az összecsapzódásra hajlamos béta-amiloid. Egészséges agyban is termelődik béte-amiloid, hiszen tudjuk, hogy szerepe van pl. a kórokozók megfékezésében. AD esetén azonban meghatározóvá válik az APP háborús típusú hasítása, így az arány eltolódik az összecsapzódásra hajlamos változat javára. A probléma tehát nem maga az amiloid, hanem a tartós hadiállapot, mely rendellenes mederbe tereli egy fontos molekula életútját.

A gyulladásos agy.

A gyulladásos típusú Alzheimer-beteget enyhe, de hosszasan elhúzódó immun-válasz pusztítja, és a fentiekből érthető, hogy e forma igen gyakran apoE4 genotípussal társul. A leépülést kísérő jellegzetes laborleletek (hsCRP↑, TNF-α↑, albumin/globulin arány↑) krónikus gyulladásról árulkodnak. Krónikus gyulladást provokálhatnak az ócska növényi olajok, melyek kórosan fokozzák az omega-6 zsírsavak arányát.^® Az elhúzódó gyulladás kiváltóját nem mindig tudják igazolni, máskor egyártelmű krónikus fertőzések is kimutathatók. Gyakori góc az elhanyagolt fogazat (foggyökér granulóma), melynek jellegzetes kórokozóit meglepően gyakran találják elhunyt Alzheimer-betegek agyában.^®  Krónikus fertőzést okozhat a Borrelia (Lyme-kór), és további kullancs által terjesztett kórokozók (Bartonella, Babesia). Vírusok sora is krónikus fertőzést okozhat az agyban (HSV, EBV, CMV, HIV).

Az agy diabétesze?

Az Alzheimer-kór szorosan kapcsolódik a teljes anyagcsere, energiatermelés és elosztás rendszerhibáihoz. Ez nem meglepő, ha az agy extrém energia-éhségére gondolunk: a testtömeg pusztán 2%-át kitevő szerv (nyugalomban) a teljes tüzelőfelhasználás 20%-áért felelős. A tüzelő-kínálatból (glükóz, és zsírsavak) agyunk szinte kizárólag csak a glükózt képes égetni. Koplalás idején testünk zsírégetésre vált, a máj pedig ketonokat termel, melyek az agy számára is alkalmas kiegészítő tápanyagok.

Az Alzheimer-kórt olyan gyakran kíséri inzulin-rezisztencia (IR), hogy egyes szerzők^® egyenesen 3. típusú diabéteszként említik.^®  Az inzulin-emelkedés ilyenkor gátolja a ketontermelést, a leromló inzulinhatás pedig akadályozza a glükóz-hozzáférést. Az IR ilyen módon mindkét lehetséges üzemanyagától megfosztja az energiaéhes agyat! AD esetén a cukor-felhasználás zavara korai jel: évtizedekkel korábban kimutatható^®, mint az  amiloid megjelenése,^® és a demencia kialakulása.^® A fentebb említett apo-E4 számos hatása mellett az inzulin-receptort is akadályozza.^® Apo-E4 hordozókban különösen hamar, akár a 20-as életévektől megfigyelhetők csökkent cukorfelvételű agyterületek – mégpedig ugyanott, ahol később a demencia pusztít.^® 

Az inzulin-rezisztencia rontja az idegsejtek tápanyag-ellátását, ugyanakkor kevésbé érvényesül az inzulin építő (anabolikus) hatása, és mindkét tényező a pusztulás felé hajtja az idegsejteket. A problémát jelzik a laborban a metabolikus szindróma markerei (triglicerid↑, HDL↓). Ilyenkor speciális mérésekkel (HOMA-IR, inzulin méréssel kiegészített OGTT) érdemes tisztázni az inzulin-rezisztencia súlyosságát.  (Érdekességként: egyik Alzheimer-gyógyszerünk (Galsya) nem mellékesen: hatásos gyulladáscsökkentő, és javítja az inzulin-rezisztenciát.^® Lehet, hogy éppen ez a fő oka hatékonyságának...)

A kiéhezett agy.

A szellemi leépülést esetenként nem a gyulladás, vagy IR uralja, hanem az agyat éltető, tápláló (trofikus) faktorok hiánya. Az apoE4 pozitivitás ritkább e típusban, helyette inkább általános hormonzavar látható. A laborban jellemzőek a mellékvese-kifáradás jelei (kortizol↓, DHEA↓, pregnenolon↓), csökkent lehet a pajzsmirigy-működés (TSH↑, T3↓, T4↓ reverz T3↑), és általában csökkent szexhormonok (tesztoszteron, ösztrogén, progeszteron) láthatók. Gyakran csökkent a D-vitamin, folsav, B_6, B₁₂^®, ugyanakkor emelkedett lehet a homocisztein®.

A mérgezett agy.

Méltatlanul kevés figyelmet kapnak az Alzheimer-kórt kísérő krónikus mérgezések. A toxikus károsodást okozhatják nehézfémek, gombatoxinok, kemikáliák. Hatásukra előfordul, hogy a mentális hanyatlást a kérgi károsodás dominálja, ezért memóriazavar helyett más vezető tünetek jelentkeznek: karakterváltozás, és a szótalálás, számolás, olvasás, írás nehézségei. Esetleg más betegség képében (frontotemporális demencia, depresszió) jelentkezhet az agy krónikus mérgezése. 

A réz vízvezeték krónikus réz-túlterhelést okozhat, melynek rendszeres kísérője a cink-hiány, a cink/réz arány csökkenése. (A két fém gátolja egymás felszívódását.) Hasonló cink-hiány okozhat a savkötő gyógyszerek (protonpumpa-gátlók) tartós szedése.^® Tengerparti régiókban probléma lehet a rendszeres halfogyasztással érkező higany-terhelés. Tájunkon inkább az évtizedeken keresztül használt amalgám-fogtömés merül fel a krónikus higany-mérgezés hátterében.^® Az ólmozott benzin kivonásáig az urbanizált régiók legnagyobb terhelését a kipufogógázok ólom-szennyezése adta. Az alumínium kóroki szerepe ma sem tisztázott, de rendre felmerül a krónikus fém-mérgezések sorában.^®  A fém-mérgezésekről tudni érdemes, hogy a kötött állapotban lapuló nehézfémeket a vérből végzett laborvizsgálat nem feltétlenül képes kimutatni. Igazolásához speciális (kelátképző) segédanyagok, és a gyűjtött vizelet vizsgálata lehet szükséges.

Az agyat pusztító krónikus mérgezést okozhatnak a gombatoxinok is. (Aflatoxin, penészgombák.) Ennek jellegzetes labormarkere lehet a triglicerid/összkoleszterin arány csökkenése, vagy a C4-a komplementer emelkedése. 

A korai diagnózis: agyat ment! 

Irásom az időskori Alzheimer-kórt taglalja, de tudni kell, hogy a betegség kezdete, mentális teljesítmény csökkenése célzott vizsgálatokkal már évtizedekkel korábban kimutatható. Ez a bevezető állapot (enyhe kognitív károsodás) sokkal kedvezőbb terápiás lehetőségekkel kecsegtet, ezért akár szűrő jelleggel is keresni érdemes. Családi halmozódás esetén már fiatal korban indokolt az apoE genetikai vizsgálata. Az érintett agyterületek töpörödését később objektíven mutatja az MR-volumetria. Az agykérgi dominanciát mutató toxikus károsodást korán igazolhatja egy speciális koponya-MR technológia (T2 súlyozott FLAIR szekvencia). Minden AD esetén tisztázni kell az inzulin-rezisztenciát (triglicerid, HDL-koleszterin, HOMA-IR, éhomi inzulin, OGTT)

A gyulladásos laborok (hsCRP, TNF-α, albumin/globulin) mellett a teljes hormonális státusz felmérése indokolt. Célirányosan keresni érdemes a krónikus fertőzéseket. Tisztázandó a vitaminok (D, B₆, folsav, B₁₂), ásványok (cink, réz, magnézium, vas) vérszintje. Gyanú esetén toxikus nehézfémek után kell kutatni. 

Az Alzheimer-kórt okozó rendszer-hiba legfontosabb összetevőinek feltérképezése komoly kutatómunka, de nem megspórolható. Csakis erre alapozható érdemi terápia.

Terápia.

Az egészséges agyi metabolizmus négy pillére: az étkezés, koplalás, testgyakorlás, és alvás.

Az inzulin-érzékenység helyreállítása az első legfontosabb teendő (lásd ott is). A diéta célja a mérsékelt (intermittáló) ketózis. Ennek eszköze a rostokban gazdag, zöld növényekre alapozott low-carb étrend egészséges zsírokkal, és mértékletes fehérjefogyasztással. A finomított szénhidrátok (cukor, keményítő), gabonafélék^® (lásd: cöliákia) elhagyása mellett fontos kiiktatni a említett kártékony növényi olajokat, és a lehető legtöbb feldolgozott, tartósított élelmisz@rt. Az ételszemét gyulladáskeltő, és IR-t okoz. Valódi élelem nélkül nincs gyógyulás.

A táplálkozási ketózisból származó ketontestek alternatív tüzelőanyagot kínálnak a kiéhezett agy számára.^®  A vizsgálatok szerint az étrendkiegészítőként alkalmazott keton-pótlás is előnyös.^® A kívülről bevitt (exo)keton jótékony hatása dózis-függő^®, ami arra utal, hogy a folyamatos, magasabb keton-szintet biztosítani képes ketogén diéta még előnyösebb, és talán legjobb a kettő kombinálása. A ketózis mélyítésére MCT-pótlás is használható. (ApoE4 pozitivitás esetén telített zsírok helyett inkább olívaolaj tanácsolható.)

Az étrend kiegészítésére célirányos vitamin-, és ásványpótlás indokolt (B-komplex, C, D, E, K2, Cink, Mg, szelén). Segíthet a melatonin, kolin, és omega-3 pótlás, berberin, fahéj.

A jól felépített étrend hetek alatt helyreállítja az inzulin-érzékenységet. Ezt követően mértékletes koplalás, időben korlátozott étkezés egészíti ki a terápiát. Bredesen munkacsoportja 12 órás étkezési ablakot javasol, és fekvés előtt 3 órával már tiltja az étkezést. ApoE4 pozitivitás esetén szigorúbb korlátozást, napi 8 órás érkezési időablakot javasolnak. (Később a napi 1 étkezés is megpróbálható.) A low-carb étrend mellett ez jelentősen mélyíti a ketózist, különösen a terápia következő elemével, a rendszeres testgyakorlással együtt. A mozgás látványosan növeli az agyi növekedési faktor (BDNF) termelődését. 6 hónap testgyakorlástól az idősödő emberek agya határozott növekedést mutat, különösen a memóriáért felelős területeken.^® 

A komplex terápiának része kell legyen az aktív stressz-kezelés. A krónikus pszichoszociális stressz ismert forrásait (gyermekkori trauma, egzisztenciális kitettség) egyéni és csoportos pszichoterápia, támogató csoport segíthet megemészteni. A tüneti stressz-kezelés eszköztára kimeríthetetlen. (Természetjárás, csapatsportok, jóga, meditáció, mindfulness, autogén tréning, biofeedback, neurofeedback.)

A krónikus stressz gyakori forrása az alváshiány. Az Alzheimer kezelésének is sarkalatos pontja a megfelelő alvás-higiéne. Elengedhetetlen az alvási apnoe kizárása, esetleges kezelése (CPAP-készülék). Fontos a Nap járásához illeszkedő alvási ritmus. Napnyugta után kerülendő a TV, monitor, és mindenféle kék fényforrás (LED). A hálószoba ne legyen 19 foknál melegebb. Az elalvás segítésére melatonin-pótlás is mérlegelendő. Az előző pontok (étkezés, koplalás, testgyakorlás) sikerének fontos jele az alvás minőségének javulása. Ennek ellenőrzését segítheti egy okos óra, vagy gyűrű.

Emlékeztetőül: az Alzheimer-kezelés sikeréhez nélkülözhetetlen a krónikus mérgezések, fertőzés-források feltérképezése, célzott kezelése (szájhigiéné, penészmentesítés, Lyme-kezelés, stb.). Az esetleges nehézfém-mérgezés felszámolásához fogtömés-csere, kelát-terápia, víztisztító felszerelése lehet szükséges.

A komplex terápiás program gyakorlatba ültetése súlyosan leépült betegnél szinte lehetetlen. Ez aláhúzza a korai diagnózis fontosságát! Az enyhe kognitív károsodás felismerése: lehetőség a gyógyulásra! 

Összefoglalás.

Az ismertető erősen technikai jellegűre sikeredett (még így is hiányos), de reményem szerint rámutat, hogy a szellemi hanyatlásnak számtalan forrása lehet, és kezelése sem állhat 1-2 tabletta szedéséből.  A rendszer-hiba főbb forrásainak feltérképezésével azonban számos terápiás lehetőség nyílik a leépülés megállítására.

A részleteket illetően kollégák számára ajánlom a referenciák (és azok referenciáinak) böngészését. Érintettek, és hozzátartozóik számára pedig erősen javaslom Dr. Dale E. Bredesen nagyközönség számára írott könyvét: Az Alzheimer-kór vége. Angol nyelven már ennek folytatása is megjelent az időközben kibővített, átdolgozott terápiás programmal.

A ketogén diéta fokozott zsírtartalma elriaszthatja a félinformált érdeklődőt. Pedig a helyesen vezetett étrendből éppen az profitálhat legtöbbet, akiknek gondja van a zsírokkal. A látszólagos ellentmondás magyarázata jól ismert. A következő biokémiai gyorstalpalóval oszlatnám a félelmeket, és megmutatom, hogyan lehet baj nélkül egészséges zsírokat fogyasztani.

Az inzulin-rezisztencia sokféle alakban mutatkozhat. Egyik gyakori álruhája: a policisztás ovárium.

A gazdaságilag fejlett államokban leginkább szív- érrendszeri betegségben szokás meghalni. Hogy mennyit lehet ebből a koleszterin számlájára írni? Rögtön elárulom: szinte semmit.

Egykor alkoholos májzsugor pusztított, ma sokkal inkább a máj (nem alkoholos eredetű) elzsírosodása. Egyes gazdag országokban minden harmadik ember érintett. A betegek egy részében a zsírosodást kísérő gyulladás miatt a máj fokozatosan tönkremegy, így lassan a zsírmáj következményei miatt végzik a legtöbb májátültetést. Gyógyszere nincs, mert életmód-betegséget nem gyógyíthat csodatabletta. Ugyanakkor néhány határozott étrendi-életviteli módosítással kiválóan kezelhető.

Az élelmiszeripari hulladék, másnéven szemétkaja (junkfood): krónikus gyulladást provokál, megágyaz civilizációs betegségeinknek, röviden: pusztít. Honnan lehet megismerni?

Valóban az állattartás fogja elpusztítani Földünket? Tényleg a vegán diéta lenne egyetlen túlélési esélyünk? Nem tudom elhinni. Évezredekig máshogy éltünk. Nagyapáink még tudták, hogyan lehet a természettel harmóniában gazdálkodni. Ezért nem lep meg, hogy egy friss tanulmány szerint a hagyományos, legeltető állattartás nemhogy kártékony volna, - inkább gyógyír lehetne a klímaváltozásra.

A valódi élelem: él-elem. Táplálkozási ajánlásaimban nem győzöm hangsúlyozni a valódi élelelem, minőség, és helyi termelő fontosságát. De mit jelent a valódi, és minőségi? Hol található ilyesmi?

Az orvosképzést a mai napig a genetikai dogma uralja annak ellenére, hogy mai ismereteink szerint a genetikai determinizmus: halott. A környezet alapvetően meghatározza, hogy miként használjuk fel a DNS-ben tárolt örökségünket. Változtasd meg tudatelőtti percepcióid, és megváltozik a biológiád, átalakul az életed. Ezt a tudást tolmácsolja Dr. Bruce Lipton könyve.

Szaporodó kutatási adatok szerint el kell engednünk végre az évszázados tévhitet, hogy a rákbetegséget genetikai hibák okozzák.

A ráksejtek inkább hasonlítanak a vízben fuldokoklóhoz, aki életéért küzdve olyan pánikban van, hogy még a segítségére sietőt is magával rántja a pusztulásba.

A ráknak számtalan másodlagos oka van. De még a ráknak is van egy mindenek felett álló, elsődleges forrása. A rák legfőbb magyarázata, hogy a normális sejtek oxigén-égetése helyett a ráksejtek cukor fermentálásából élnek. (Otto H. Warburg)

Az egészséges gyomorban savnak kell lennie. Ha nincs elég, vagy tönkretesszük a savtermelést, akkor elégtelen emésztés, kóros bélflóra, és krónikus betegségek formájában kapjuk a büntetést.

A 17-18. századi tudományos fordulatban gyökerező "modern" orvoslás utóbb végzetesnek tűnő tévedésre épül: szétválasztotta testet és szellemet. Ezt a hibát korrigálni látszik a 20. századelő kvantum-fordulata, mely a newtoni világképet alapjaiban írta át. A kvantum-elmélet alkotói és értő interpretátorai között praktikusan nem létezik gondolkodó, aki szétválaszthatónak tartaná anyagot,  energiát és információt. Orvosi megfogalmazásban ez a test, szellem (és lélek) szétválaszthatatlan egységét jelenti. Természetesen nincs okunk azt feltételezni, hogy a relativitás és kvantum-elmélet végleges és valós igazság, melynek fényében Newton vagy Leibniz munkája kudarcnak ítélendő. Azonban az újabb világképre alapozva olyan eredményeket hozhatott az emberi megismerés, melyet a newtoni fizika nem tett volna lehetővé. Ha elfogadjuk, hogy CT és MRI, atom-óra és GPS hasznos dolgok, akkor el kell ismernünk Einstein, Podolsky, Rosen, Bell, von Neumann, Wiegner Jenő, Niels Bohr, Heisenberg és tudós elmék hosszú sorát. Munkájuk filozófiai tartalma ugyanoda mutat: test és szellem szétválasztása olyan fikció, mely erősen korlátozza az alkotás, a tudomány, és nem utolsó sorban a gyógyítás lehetőségeit. Ez a közel évszázados ismeret ellenére az orvostudomány a mai napig arisztotelészi (fekete-fehér, igen-nem) logikára és newtoni billiárdgolyó-fizikára alapozva próbálkozik elsöpörni a test és elme betegségeit.

Minden krónikus betegség az orvoslás kudarcát jelenti: olyan elhúzódó, tartós gyötrelmet, melyet legjobb esetben is csak karbantartani tud, meggyógyítani nem. A krónikus betegségek járványszerű elszaporodása mutatja, hogy az orvostudomány egyre közelebb jár saját korlátaihoz, és egyre kevesebbet tud tenni az emberek gyógyulásáért. A gyógyítás minden kultúrában spirituális aktus volt, mígnem két évszázada maga alá gyűrte a (mára elavult) determinisztikus világkép. A spirituális gyökereitől megfosztott, tudományos álruhába öltöztetett medicína számára az ember számos csavarból összeépített gépezetté silányult, melynek működése, betegsége és egészsége megfejthető. A tudományos elmélet szerint a csavarok számbavétele, helyére illesztése egészséget teremt. A gyógyerő birtokosa a tudós orvos, ki panaszokat hallgat, tüneteket vizsgál, analizál és elkülönít - azaz diagnosztizál. A civil életéből kiragadott, pizsamába öltöztetett, passzív szerepbe kényszerített beteg a gyógyítást mindössze elszenvedi, és az egyenlőtlen viszonyban  felelőssége legfeljebb az együttműködésre korlátozódik. A tudományos orvoslás szemléleti korlátait jól tükrözi a civilizációs betegségek elsöprő áradata. Az emberek tovább élnek, mint száz éve - de nem boldogabbak, és betegebbnek tűnnek. A gyógyítás leginkább a tünetek elkendőzésére korlátozódik, és a kudarc garantált. (A tüneti gyógyászat paradoxonát illetően: ha az autónk műszerfala fékhibát jelez, vajon megelégszünk-e a visszajelző lámpa kiiktatásával? A felszínes tüneti kezelés bizonyosan megbosszulja magát a következő éles kanyarban.)

A biomechanikus orvoslás néhány évszázados zsákutcájának végén ígéretes kiutat mutatnak azok a kutatások, melyekre a test és szellem egységét helyreállító újabb tudomány épül. Ezt a tendenciát jelzik a furcsa nevű "új tudományok" (bio-pszichológia, neuro-pszichológia, pszicho-fiziológia, pszicho-szomatika, pszichoneuro-immunológia, stb.), melyek a kvantum-fizika elméletével, és a tudományos vizsgálódás alaposságával - valójában a nyolcezer éves keleti bölcseletet fedezik fel újra...

Bevezetés

A következő esszé az emberi történelem bizonyos törvényszerűségeire kívánja felhívni a figyelmet. A felületes szemlélő hajlamos lehet kollektív történetünket ismétlődő háborúk és szövetségek, intrikák és átmeneti együttműködés kavargó káoszának érzékelni. Történelmünk azonban nem más, mint az emberi tudatosodás kulturális-társadalmi kivetülése.

"Sohasem lennék egy olyan klubnak a tagja, amelyik elfogadna engem tagjának." (Woody Allen)