A korszerű sztómazsákok anyaga minden esetben speciális, több rétegű vízzáró műanyag, melyet kényelmi okokból puha tapintatú textilréteg fedhet. Színüket tekintve a diszkrét testszínű ill. átlátszó zsákok terjedtek el. A kellemetleg szagok, bélgázok áteresztésére a zsákok többségébe manapság szénszűrő betétet építenek be, így az ürülő bélgázok nem okoznak felfúvódást és szagtalanul távoznak. A vendégnyílás körüli bőrre illeszkedést körkörös öntapadó hidrokolloid felület biztosítja, mely kíméletes és biztonságos rögzítést enged. A tapadórétegnek különböző változatai léteznek, így esetleges allergia esetén típust lehet váltani. Az öntapadó gyűrű alakú rész közepén egy megfelelő méretű, alakjában a hasfali szájadékhoz illeszkedő nyílást kell kiképezni.

A segédeszközök két fő típusa szerint lehetnek egyrészes, illetve kétrészes rendszerek. Az egyrészes sztómazsák rendszerek esetén a tapadó felület és zacskó egybe van építve. Az egyrészes zsákok lehetnek zártak, vagy alsó részükön leürítésre kinyitható, majd visszazárható nyitott formák. A zárt egyrészes zacskót (lásd fent) telítődése esetén minden alkalommal cserélni szükséges. A bőrről leválasztás és visszaragasztás kissé körülményes, az érzékenyebb bőrt idővel megviselheti. Egyetlen előnyeként említhető, hogy a sztóma környezetének könnyű tisztítása után teljesen tiszta új zacskó helyezhető fel. A bőséges, híg béltartalmat hozó ileosztóma esetén nem tanácsos ezen megoldás, mert akár napi 5-15 csere is szükséges lenne. Stabilan működő kolosztóma esetén egyszerűen ápolható, jó megoldás lehet.

A nyitott egyrészes zacskók tartalmát alul le lehet üríteni, majd különféle zárószerkezettel biztonságosan visszazárhatók. A tapadó részt a bőrről elég lehet 3-4 naponta leválasztani. Ezen előnye mellett diszkrétebb, flexibilis bőr-illeszkedése miatt szeretik, szemben az alaplapos változatok kissé robosztusabb felépítésével. Hátrányaként említhető, hogy leürítést követően a zacskó megtisztítása, higiénikus visszazárása kissé körülményes lehet.

Kétrészes sztómazsák-rendszerek esetén egy különálló, körkörös öntapadó alaplap illeszkedik a bőrnyíláshoz, melyre a zacskó egy műanyag-profil összeillesztésével felpattintható. Az alaplap az egyrészes rendszerhez hasonlóan kombinálható zárt és nyitott zacskóval. Legfőbb előnye, hogy az öntapadó alaplapot elég 3 naponta a bőrről leválasztani, ezzel a zsák-csere egyik kellemetlen része kiküszöbölhető, a szájadékot övező bőrfelszín kevésbé van irritációnak kitéve. Ellene hozható, hogy az alaplap kissé rigidebb, vaskosabb az egyrészes rendszerekhez viszonyítva, mely a viselést kissé kellemetlenné teheti. Az illeszkedő profil tisztítása is okozhat problémákat, a felpattintás pedig kicsit keményebb hasfali gyömöszölést igényel, ezért közvetlenül műtét után nem szerencsés választás.

A megfelelő segédeszköz-rendszer kiválasztásában a betegség és műtét típusa mellett meghatározó a beteg kényelme, kívánsága. Optimális esetben az érintett különböző cégek és termékek kipróbálását követően dönthet a számára legjobban megfelelő eszköz-típus használatáról. Elesett, magatehetetlen beteg esetén a könnyű ápolhatóság az egyik legfontosabb szempont. A legalkalmasabb segédeszköz-rendszer kiválasztásában és használatának betanításában is kulcsszerepe van a sztómaterápiás nővérnek.

Kiegészítő sztómaterápiás kellékek.

A sztómazsákon kívül minden nagyobb gyártócég számos kiegészítő kelléket kínál, melyek a kényelmes és biztonságos sztómagondozást segítik, és bizonyos élethelyzetekben könnyítik a beteg sorsát, lehetővé teszik normális életvitelét. Melyek ezek?

Bőrtisztításhoz szükséges anyagok

A zsákcserénél legfontosabb kellék a tisztításhoz használatos puha, nem bolyhosodó anyagból készült papírtörlő. Gyógyszertárban szerezhető be. Nedves törlőkendők, amelyeket drogériákban, ABC áruházakban lehet beszerezni.

Sztóma-paszták.

Minden zsákrendszernél egy öntapadó hydrogél-réteg segíti a biztonságos bőr-illeszkedést. Ha a szájadék körüli bőrfelszín egyenetlen, redők vagy hegek esnek ide, akkor a megbízható tapadáshoz szükséges lehet a paszták kiegészítő használata. Ezek kiegyenlítik a felszín egyenetlenségeit és megelőzik a melléfolyást, a leválásos baleseteket. Hátrányukként említhető, hogy cserénél kissé nehézkes a maradványok eltávolítása, továbbá jellegzetes szúrós szaguk van.

Tisztító kendők.

A maradványok kíméletes eltávolítását szolgálják. A gyártók kínálatában különféle egyszerhasználatos oldószeres ill. oldószer-mentes formái vannak melyek között az érzékenységnek megfelelően váltani lehet. Kendő, oldat és spay formában találhatók.

Bőrvédő krémek.

A rendszeres zsákcsere és a székletszenyezés miatt a szájadékot övező bőr erős irritációnak van kitéve. A kipirosodott, kiszáradt bőr ápolására hidratáló krémek szolgálnak.

Bőrvédő filmek, lapok, tapadó porok.

Az irritált, felmaródott bőrszél ápolását segítő kellékek számos kiszerelésben kaphatóak. A nedvesedő bőrfelület fertőtlenítő, hámosító porokat igényelhet. Az érzékeny bőr védelmére vékony filmszerű lapok használhatók, melyek megvédik a bőrt még az öntapadó réteg irritációjától is.

Szagtalanító szerek.

Mint minden ürítőkészülékünk, a sztómanyílás sem szagtalan. Megfelelő ápolás, gondos higiéne mellett illatosító, szaglekötő termékek szolgálnak a nem kívánt szagok lekötésére.

Abszorbens granulátumok.

A bőséges híg bélnedvet hozó ileosztóma esetén abszorbens granulátum alkalmazható, mely a folyadékot megköti, ezel könnyebb és ritkább zsákcsere lehetőségét teremti meg.

Sztóma-övek.

Főleg a kétrészes segédeszközt használók körében az alaplaphoz csatlakoztatva a biztonság fokozása érdekében használják. Azon irrigáló betegek, akik kétrészes rendszert használnak, az irrigáláshoz szükséges leeresztős zsákot is ezzel rögzítik a hasukra.

Irrigáló készülék.

Bizonyos típusú vendégnyílások és erre alkalmas beteg esetén lehetőség van arra, hogy a sztómaviselő meghatározott időközönként beöntéssel szabályozza a székletürítés időpontját - irrigáló készülék segítségével. Fontos kezelőorvosa tanácsának kikérése, mielőtt elkezdene irrigálni, de minden esetben a műtét után legalább 6 hétnek el kell telnie.

Sztómadugó, -sapka.

A sztómasapkát és sztómadugót az irrigációt végző kolosztómások viselhetik. Az előbbi vízoldékony filmréteggel bevont puha habanyagú dugó, beépített szénszűrővel.
A sztómazáró dugót óvatosan a sztómába kell vezetni és az öntapadó ragasztót a bőrre simítani. A dugót védő vízoldékony film azonnal feloldódik és a dugó puha habanyaga megduzzad. Felveszi a bél méretét és formáját, hatásosan elzárja a széklet útját, de a bélgázok szagtalanul távozhatnak. Feleslegessé teszi sztómazsák viselését. A sztómazáró dugó időszakosan biztosítja a székletvisszatartást. Diszkrétebb eszköz. A sztómasapka kicsi, kerek, lapos segédeszköz, ami zacskó helyett viselhető. Bőrszínű, kívülről vízhatlan anyagból készül, így zuhanyozni is lehet vele. A bélgázok szagtalan távozására beépített szénszűrő szolgál. Belül, a sztóma védelmére és a bélnedv felfogására nedvszívó anyagól készült puha lap található.